| |
 Szakképzési Körkép
A magyar kézműipari mikro-, kis- és középvállalkozások érdekképviseleti munkaadói szervezetének tanulmányútja a szakképzés területén a munkaerő-piaci kereslet-kínálat összehangolása érdekében.
A fejlesztési és képzési bizottságok múltja,
jelene és jövője
A magyar szakképzés és a gazdaság együttműködésének folyamatos csiszolására törekszik a parlament
Magyarországon a fejlesztési és képzési bizottságok 2008 óta működnek a 4/2008 (IV.22.) SZMM rendelet alapján, regionális szinten. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok (röviden RFKB) feladatait a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. Törvény, és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény, valamint a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII.29.) Kormányrendelet szabályozta 2012. január 01-jéig. Az RFKB-k döntöttek a szakképzés két fontos aspektusáról. Egyrészt meghatározták a magyar szakképzés szakképző évfolyamainak diáklétszámát, a teljes iskolarendszerű szakképzés szerkezetét, másrészt az RFKB-k határoztak a magyar szakképzés minőségi fejlesztésének döntő részében a képzési alaprész decentralizált pénzügyi keretéből nyújtandó fejlesztési támogatásokon keresztül. Az RFKB törvényi hátteréből levezethető szerepe a szakképzés és a gazdaság együttműködésének erősítésében, a munkaerő-piaci kereslet-kínálat közelítésében, a kereslet vezérelt szakképzés megteremtésében játszott és játszik szerepet a mai napig is.
Összességében az RFKB a regionális célok és szükségletek meghatározója, decentralizált pályázatkiíró és egyben pályázatbíráló, a hiányszakmák, a beiskolázási irányok és arányok meghatározója, valamint az ösztöndíjrendszer támogatója.
Az RFKB tagjai közé kerültek be a 2008-ban működő Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek, továbbá a területi gazdasági kamarák, az oktatásért felelős miniszter, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az állami foglalkoztatási szerv, a regionális fejlesztési tanács, a regionális munkaügyi tanács, a közoktatási feladatkörében eljáró Oktatási Hivatal, valamint a szakképzést folytató intézmények fenntartóinak a képviselői. Az RFKB-k döntéshozatali jogkörüknek törvényi elosztása alapján egyértelműen látható, hogy a kormányzat a munkaadói szervezetek kezébe helyezte a legfontosabb kérdések meghatározásának jogát. Így az IPOSZ, mint a hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások legnagyobb kézműipari érdekképviseleti munkaadói szervezete mind a 7 régióban segítette és 2012. szeptember 30.-ig segíti az RFKB-k munkáját.
Az RFKB-k feladata volt, hogy minden év szeptember 30.-ig döntöttek a szakképzés regionális szükségleteiről, meghatározták a térségi integrált szakképző központok (röviden TISZK) által folytatandó szakképzés irányait, és a beiskolázási arányait. A döntés előkészítését segítették a munkaügyi központok munkaerő-piacikereslet adatai, a KIR adatbázisok, a TISZK-ektől beérkező adatbázisok, a vizsgára jelentkezők és eredményesen vizsgázottak létszáma, valamint a gazdasági kamarák vezetésével összeállított, régiós képzési és beiskolázási szerkezetet érintő javaslatok. Az RFKB ülésen a döntés szakmánként történt a képzési szerkezetet megállapító munkabizottság és a gazdasági kamarák javaslata, illetve az előzőekben felsorolt egyéb adatok alapján. A döntés során a beiskolázható létszám meghatározására három kategória került kialakításra, mégpedig a fejlesztendő szakképesítések, a szinten tartandó szakképesítések, és a csökkentendő szakképesítések. Az RFKB-k nem oktatott szakképesítéseket is nyilvántartottak, ezek megítélése azonban régionként nagyon eltérő volt. A bizottságok a szakképzési irány-arány meghatározásakor döntést hoztak a szakiskolai ösztöndíjról szóló kormányrendelet alapján legfeljebb 10 szakiskolai szakképesítésről, amely szakmákat tanuló diákok tanulmányi ösztöndíjban részesültek. Azon szakképesítések kerültek az ösztöndíjas szakmák körébe, amelyek a gazdaság által régiós szinten igényelt szakmák voltak, illetve a bizottságok legalább 1 szakmát jelöltek az ösztöndíjra jogosultak körébe, amely szakmát elsősorban lányok tanulhatták.
Abban az esetben, ha az iskola az RFKB döntésektől eltérően kívánt képzést indítani, akkor lehetősége volt a fenntartója támogatásával kérelmet benyújtani az RFKB-hoz, amely az RFKB elé került döntésre.
Az RFKB-k valamennyi döntései az Oktatási Hivatal honlapján mindenki számára hozzáférhetőek, ugyanakkor az itt található adatok nem teljesek, mivel több régió esetében az adattáblák eltérő formátumúak, valamint némi zavart okoz, hogy az egyes régiók az egyes években eltérő jelentést adtak a döntések fő kategóriáinak: (1) nem támogatott szakma, (2) támogatott szakma, (3) kiemelten támogatott szakma. Például a kiemelten támogatott kategória egyes régiókban azt jelentette, hogy az iskolák bármekkora mértékben növelhetik a létszámot az adott szakmában, más régiókban pedig konkrét százalékos növekedést jelentett a döntés.
Továbbá az RFKB-k jelenlegi működésében megoldásra váró gondot jelent, hogy csupán az iskolarendszerű szakképzés irány-arányait határozza meg, ami a szakképzésnek csak egy részét jelenti, ugyanis a felnőttképzés, a gimnázium és a felsőoktatás tanulói és hallgatói irány-arányainak meghatározása nem rendezett. A hiányszakmák megszüntetését csak részben segíti elő az ösztöndíjra jogosult szakmák körének a bevonása, ugyanis az ösztöndíjban részesülő tanulók nem kötelezettek a sikeres vizsga elvégzésére.
Ugyan a 2007-es törvénymódosítás eredményeképp elindult a magyar szakképzési rendszer szerkezetének átalakítása, egy munkaerő-piaci orientáltságú tervezési-befolyásolási rendszer kialakítása, ahol a hiányszakmák népszerűsítésével befolyásolni lehetett a pályaválasztási döntéseket, azonban a 2010-ben megválasztott kormány a 2011 évvégén markánsan hozzákezdett a regionális fejlesztési és képzési bizottságok átalakulásához.
A szakképzésről az Országgyűlés 2011. december 19.-i ülésnapján új törvényt fogadott el, amelyet 2011. december 27.-én kihirdetett. Az „új” szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény a fejlesztési és képzési bizottságok alapvető feladataira, összetételére, és működésére új előírásokat tartalmaz. A fejlesztési és képzési bizottságok működése megyei szintre kerül (röviden MFKB). Az MFKB-k 7 fős létszámát a törvény határozza meg, mely szerint a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsban (NGTT) képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (2 fő), a területi gazdasági kamarák (2 fő), a kormányhivatal (1 fő a foglalkoztatási, 1 fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), valamint a megyei közgyűlés (1 fő) képviselőiből áll.
A bizottságok összehangoló feladatát az NSZFI jogutódja a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósága látja el. A bizottságok működtetése a munkaügyi központok feladatai helyett gazdasági kamarai feladat lett már 2012. január elsejétől.
Az „új” szakképzési törvény szerint az MFKB-ket 2012. szeptember 30.-ig kell megalakítani, amely bizottságok a feladataikat 2012. október 1-jétől végzik. A felálló MFKB-knek ugyanolyan szakmaszerkezeti feladatokat kell ellátnia, illetve irány-arányokat megtartania, mint korábban az RFKB-knak. A jövőben is kidolgozzák a szakképzés irányainak és a beiskolázás arányainak koncepcióját, javaslatot tesznek az ösztöndíjra jogosító szakképesítésre, azaz a hiányszakmákra, közreműködnek az iskolarendszeren belüli és kívüli, valamint a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében, javaslatot tesznek a decentralizált pályázat tekintetében, továbbá közreműködnek a pályaorientációs és pályakövetési feladatok megvalósításában. A változás igen nagymértékű, mind összetételét, mind területi illetékességét tekintve, és nem utolsósorban döntés helyett, csak kizárólag javaslatot tehetnek a bizottságok. Az irány-arányokat kormányrendelet szabályozza, és a decentralizált pályázatra a miniszter hoz döntést.
Mindezek következtében a 2012-es év az RFKB-k működése szempontjából sajátos, mivel a jelenlegi RFKB-k 2012. szeptember 30.-ig működnek, és az „új” törvény szerint megfogalmazott feladatokat látják el, így egyrészt az irány-arány meghatározásokról már megyei területi egységként, és kivételesen csak ebben az évben, támogatott és nem állami támogatású szakmákra tettek javaslatot, majd szeptember 30.-ig a Kormány rendeletben hozza meg a döntést. Másrészt átmenetileg az RFKB-k részt vettek és vesznek a 2012. augusztus első hetében kiírásra kerülő decentralizált pályázattal kapcsolatos feladatokban. Az RFKB-k a tavaszi ülésén javaslatot tettek a decentralizált pályázat kiírásának feltételeire. Természetes a javaslatok régionként eltérőek voltak, és a végleges miniszter általi döntések is különbözhetnek régionként.
Például Közép-magyarországi régióban 920 millió forint kerül elosztásra a gazdálkodók és képzőintézmények között 40-60 %-os arányban, a pályázható összeg egyénenként 1,5 millió forinttól 40 millió forintig lesz. A képzőintézményeknek nem lesz, míg a vállalkozásoknak az ÁFA lesz az önerő a pályázat elnyeréséhez. Azonban egy biztos, hogy a pályázati kiírás néhány napon belül elérhető lesz a www.nive.hu honlapon.
A jövőt illetően még sok a bizonytalanság, például a mai napig nem került meghatározásra, hogy a bizottságokban mely szövetségek képviselik a munkaadói, illetve a munkavállalói oldalt.
A legnagyobb tagsággal rendelkező, főként a családi- és kisvállalkozások érdekeit képviselő munkaadói oldalon álló IPOSZ nélkül a bizottsági munka nehezen fogja tudni a szakképzés és a gazdaság egyensúlyát megteremteni, így a kormány és a gazdasági kamara ésszerű, hosszú távú és következetes döntésében bízva, az IPOSZ számít a bizottsági munkában betöltött szerepének tartalmas, aktív és intenzív folytatására megyei szinten is.
Az IPOSZ-nak az országos hálózata mintegy 180 területi, több mint 30 szakmai és 20 megyei szövetségből épül fel, ez a szövetségi felépítés messze menően alkalmas a bizottságok megyei szintű működésének segítésére.
A bizottságok megyei szinten történő működése lehetőséget biztosít ugyan a szakképzés és a gazdaság kereslet-kínálatának szorosabb összehangolására, ellenben óriási hiányosságot mutat, hogy az országban csak 19 bizottság fog működni. Azaz Pest megye és Budapest nem került szétválasztásra, holott köztudott, hogy a szakiskolák közel 40 %-a Budapesten működik, az országban a regisztrált vállalkozások mintegy 30%-a budapesti székhelyű, a foglalkoztatottak száma 2012. I. negyedévében Pest megyében 515.000 főt, míg Budapesten 751.000 főt meghaladta, így a budapesti foglalkoztatottak száma mintegy 20 %-a az országosan foglalkoztatott közel 3,8 millió főnek.
Ha a közeljövőben nem kerül kialakításra a budapesti képzési és fejlesztési bizottság, úgy a bizottsági munkában jelentkező többletteher működési zavarokat okozhat, amelynek visszafordíthatatlan eredményeként jelentkezhet az egész magyar szakképzés és az egész magyar gazdaság munkaerő-piaci igényeinek fokozott eltorzulása. Ezért az IPOSZ, mint a hazai legnagyobb mikro-, kis-, és középvállalkozások érdekeit képviselő munkaadói szervezet prioritásként javasolja, hogy hazánkban 20 (19 megyei és 1 budapesti) fejlesztési és képzési bizottság működjön 2012. október 1-jétől.
Dé
| |
